Ahogyan a vízfogyasztás mértéke napról-napra nővekszik, úgy egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a víztakarékosságra. A háztartások a gépesítés miatt, valamint a megnövekedett higéniai igények miatt lényegesen több vizet használnak el ma, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Mivel a keletkezett szennyvíz megtisztítása rendkívül energiaigényes folyamat, így a keletkezés megelőzése kell legyen az elsőszámú szempont.
A megelőzés = víztakarékosság
Míg egyfelöl, az éghajlat változásával bizonyos területeken egyre kevesebb csapadék várható, addíg másfelöl, a meglévő természetes vizekben egyre nagyobb mértékű szennyeződést lehet kimutatni. Következésképp, a közös cél mindenképp a takarékos vízhasználatra való gondolkodásmód eltrejesztése.
Legfontosabb dolgok a dugulás megszüntetéségez
Az egyik ismert lehetőség, az ún. “száraz WC” (komposztáló), mely egy jól szellőző tartályban gyűjti a fekáliát és vizeletet a konyhai szerves hulladékkal együtt. A nagyobb tartállyal felszerelt készülékek alkalmasak a komposztálásra, így gyakorlatilag elegendő évente egy alkalommal foglalkozni a keletkezett komposzttal. A keletkező gázok egy csövön elvezethetők, így ez a megoldás akár belső használatra is alkalmas lehet.
A skandináv megoldás
Először skandináviában, a skandináv lottó épületében használták az ún. “szeparációs WC-t”. Ennek lényege, a fekália és a vizelet külön-külön kezelése. A módszer lényege, hogy a vizelet így egy másik csatornarendszeren kersztül egy külön tartályba kerül, ahonnét közel 1 évi tárolás után trágyázásra alkalmassá válik. A skandináv módszerrel továbbá a hagyományosan öblítésre elhasznált vízmennyiség 80% -a spórolható meg.
Az öblítéses módszer legnagyobb problémája, hogy az esetek túlnyomó többségében erre a célra szinte ivóvíz minőségű vizet használunk. Célszerűbb lenne csapadékvíz, vagy kútvíz használata. Lakótelepek esetén azonban ez nem kivitelezhető, itt a mosdóvíz jelenthet alternatívát.
Mosáshoz is, a mosógép védelme érdekében, előnyösebb lenne lágyvizet használni a vízlágyítók helyett, de ez sajnos nem egy költséghatékony megoldás. A kertes házakban az esővíz nagyobb mértékű hasznosítására érdemes összpontosítani, hiszen például a növények számára is sokkal kedvezőbb ez a fajta csapadék, mint pl. egy fúrt kútból történő öntözés.
Az összegyűjtött szennyvizet centralizált vagy decentralizált módon kezelik. Magyarországon a nád-gyökérzónás módszer az egyik szélesebb körben elterjedt módszer. Családi házak esetében figyelhető meg egy másik megoldás, amikoris egy valamivel fél méternél mélyebb, vízzáró fóliával bélelt, apró kavicsokkal és náddal megtöltött medencét használnak. Egy másik módszer pedig a szennyvizet egy ún. energiaültetvény segítségével egész egyszerűen elpárologtatja. A működés legfőbb kulcseleme itt is a tökéletes vízzáróság kialakítása.